Megint a fák

  • Kálmán C. György
  • 2012. június 10.

Első változat

Vasárnap este írom ezt a bejegyzést – ma derült ki (vagy legalábbis ma került a világhálóra), hogy az ombudsman szerint nem volt minden rendben (vagyis nagyon sok minden nem volt rendben) a Kossuth téri fák kivágásával.

Annak idején én is keseregtem egy sort a fák miatt. Minden szépészeti, természetvédelmi, városképi megfontolástól függetlenül – kultúrországban nem így intézik ezt. Most (vasárnap este) nem lehet tudni, ki és mit fog reagálni az ombudsman állásfoglalására – csak azt tudhatjuk, de ezt egészen bizonyosan, hogy a kár sok-sok évig nem állítható helyre, bár elképzelhető, hogy a KIM külön főosztályt állít fel a fanövekedés gyorsításának kutatására, és rendeleteket is hoz e nagy jelentőségű nemzeti folyamat nemzeti beindítására.

Pontosabban: annyit azért már lehet tudni, hogy az önkormányzat közölte: minden oké, „a belvárosi jegyző előzetesen egyeztetett mindenben a törvényességi ellenőrzést végző szervezetekkel a Kossuth téri fák ügyében, és mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el” – és gyorsan helyre is teszik az ombudsmant, tudja már, hol a helye: „az ombudsman nem bíróság, így csupán véleményt tud megfogalmazni”, azt a hét meg a nyócát, hogy fogná már be a száját.

Volt hajdan egy fideszes politikus, Wachsler Tamás, aki honvédelmi ügyekben nyüzsgött; mélyebb emléknyomokat nem hagyott bennem, csak olyasmi rémlik, hogy akkor tűnt el a politikai életből, amikor egyszer megpróbált beszállni a Fidesz elnökségéért folyó harcba, Orbán Viktorral szemben, és persze elbukott. Úgy emlékszem, akkor hamarosan abba is hagyta a politizálást, és évekig semmit nem lehetett hallani róla. Most a Kossuth tér átépítésének fő felelőseként, főnökeként, irányítójaként bukkant elő, és (csak a hangját hallottam, mindenféle interjúkban) pontosan úgy beszél, mint a legtöbb fideszes klón. (Kitérő: egyszer majd valakinek, valamikor meg kell írnia ezt is: döbbenetes, hogy a fideszes vezetők és szóvivők mennyire egyformán beszélnek, a szóhasználattól a mondatszerkezeteken át a hangsúlyokon keresztül a nyögésekig, közbenevetéstől a habozásig. Kubatov Gábor beszéde például annyira hasonlít Orbán Viktoréra, hogy ilyen elképesztő egybeesést testvérek esetében is alig érzékelni.) Wachsler tehát visszatért, mert van az a pénz; elsajátította (vagy újra felvette) a beszédegyenruhát, és tuti, hogy meg fog szólalni.

Tippelek: Wachsler ki fogja oktatni az ombudsmant arról, hogy mi mindent tud rosszul, mi mindenről „nincs értesülve”, milyen fontos szempontokat hagy figyelmen kívül; mélységes tiszteletét fogja csaknem minden mondat elején és végén kifejezni, esetleg (a tévében) finoman hajlongani is fog majd, mosolyog (kicsit lesajnálóan) – és mindent visszautasít.

Végül is – tökmindegy. Bármit mondana, a fák attól nem nőnek vissza.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.